szórvány

Nóta és új harang szólt a Fekete-Körös völgyében

Ezúttal is bebizonyosodott, hogy mennyire fontos a szórványban élő magyarok számára minden közösségi rendezvény. Erőt ad a küzdelmes hétköznapokra, bátorítás, hogy mellettük állnak, nem feledkeznek meg róluk. Ennek fényében állították össze az idei eseménysor programját is annak kigondolói.

Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok ötödször

A szeptember elején megtartott háromnapos eseménysor nyitónapján, pénteken a hagyományokhoz híven néptánctalálkozóra került sor Belényesújlakon. A magyar népviseletbe öltözött közel háromszáz táncos ritka látványosság volt a faluban.

Méhészek leszármazottai Belényessonkolyoson

Kevéssé ismert település a Fekete-Körös völgyében Belényessonkolyos, sokan nem is hallottak róla. Nem is egyszerű megközelíteni, bár a közeli fafeldolgozó üzem még a rendszerváltás után is jó megélhetést adott. Azóta elöregedett, megcsappant a lakosság.

Istenhitről, emberségről, magyarságtudatról

Változatos programkínálattal rukkoltak elő a IV. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok szervezői. A szórványban élő magyarokat összefogó eseménysorozat szeptember első hetében zajlott le Belényesben, Belényesújlakon és Köröstárkányban.

A falu, ahol másfél házra jut egy lakos

Gyanta a Fekete-Körös völgyének egyik legszebb faluja, 400 házát jelenleg 270-en lakják. A feljegyzések szerint 1880-ban 1661-en laktak itt, közülük 1221 magyar, 386 román – 1229 református, 396 ortodox. Az elmúlt 130 év alatti drasztikus népességfogyás kitűnt az 1992-es népszámláláskor is, akkor 441-en éltek itt, 373 magyar, 51 román – 325 református, 63 ortodox.

Papfalván a református egyház a magyarság vára

Az 1800-as évek első felében a Baranyi, majd a Csáky, a Fráter és a Péchy családnak voltak Papfalván birtokai. Az 1900-as évek elején a mölki apátsági uradalomhoz tartozott. A XX. század elején lakosainak túlnyomó többsége már román ajkú volt. A mára maradt, kétszáznál is kevesebb magyart a református egyházközség fogja össze.

Ünnep a szórványban

Változatos ruhatárral kellett készülniük mindazoknak, akik részt vettek a szeptember első hetében megrendezett III. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokon. Az időjárással a nézőknek kellett számolniuk, a táncosoknak meg a rakott szoknyákkal.

A párbeszéd községe a Sebes-Körös mentén

Örvéndről az első írásos feljegyzés a XIII. század végéről származik. A Nagyvárad–Kolozsvár országút mentén fekvő település közigazgatásilag Alsólugoshoz tartozik.

Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok harmadszor

Harmadik alkalommal szervezik meg a Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokat. A szeptember 4–6. között Várasfenesen, Köröstárkányban és Belényesben megtartandó szórványünnep részleteiről BORSI LÓRÁNT, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének társadalmi kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnöke tájékoztatott.

Oldalak