szórvány

Magyarul és szlovákul miséznek Telegden

Tizenöt éve szolgál Mezőtelegd római katolikus plébániáján VILCSEK FERENC tisztelendő. Az elhivatásról, a szórványközösségek fogyásáról, illetve a kétnyelvű gyülekezet életéről beszélgettünk vele.

Műemlék templom a „magyar szigeten”

Magyarremete első írásos említése 1442-ből származik, Scolari András püspök ír róla egyik levelében. Eredete sokkal korábbra tekinthet vissza, hiszen temploma Árpád-kori.

Maroknyi magyarság a Sebes-Körös mentén

Magyarkakucs nevét hiába keressük az országutak mellett, és vasútállomása sincs. Ennek ellenére elég könnyű eljutni a Sebes-Körös völgyében fekvő faluba, csak meg kell találni a módját. E sorok írója vonattal érkezett Rikosdra (Butani), ott autóval várta kakucsi vendéglátója.

Ünnepeltek a Fekete-Körös völgyében

Második alkalommal szervezték meg Dél-Biharban a Fekete-Körös-Völgyi Magyar Napokat. A rendezvény célja a hagyományőrzés, valamint felhívni a figyelmet a szórványban élő magyar közösségekre. Az idén szeptember 5–7. között tartották meg az ünnepséget. A szombati köröstárkányi eseményekre mi is kilátogattunk.

Szórványban élők ünnepe

Második alkalommal szervezik meg Bihar megyében a Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokat. A részleteket sajtótájékoztatón ismertette BORSI IMRE LÓRÁNT, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke és GRIM ANDRÁS szórványügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnök.

Fekete-Körös menti magyar napok

Először szerveznek megyénk egyik szórványvidékén, jelesül a Belényesi-medencében az ott élő magyar közösséget megmozgató, megmutatni és megerősíteni szándékozó magyar napokat. Az esemény három napján három helyszínen várják az érdeklődőket a rendezvényekre.

Templom lakat alatt

A Nagyszalontától délre fekvő, magyarok által lakott települések csendesen húzódnak meg az Erdőhátság pusztáin, melyeket valamikor sűrű tölgyerdők és egymást követő lápok, mocsarak vettek körbe. Feketetót a Fekete-Körös partján fekvő kis falu, mintegy hetvenöt kilométerre a megyeszékhelytől. A trianoni döntés előtt Bihar vármegye tenkei járásához tartozott, majd a kommunizmusbeli közigazgatási átszervezéskor Feketebátorhoz csatolták Talpassal és Árpáddal együtt. Kevesen gondolnák, hogy itt élnek magyarok, s azt még kevesebben tudják, hogy református templom is van a településen. Igaz, az istenháza hónapok óta bezárva áll, nincs kinek kinyitni.

Oldalak