November 9-én Szolnokon, a megyei kórházban hosszantartó, súlyos betegség után elhunyt Vágner Szabó János közíró, művelődésszervező, az Alföld és Erdély rendíthetetlen szerelmese. (A rák nevű betegség vitte el őt közülünk.) Kisiratoson is jó páran ismerték, mert az elmúlt években többször is szerepelt a júliusi falunap könyvbemutatóin.
A szeptember elején megtartott háromnapos eseménysor nyitónapján, pénteken a hagyományokhoz híven néptánctalálkozóra került sor Belényesújlakon. A magyar népviseletbe öltözött közel háromszáz táncos ritka látványosság volt a faluban.
A Fekete-Körös völgyében húzódó faluban, Várasfenesen a porták bejárata várkapuként egybe van építve a lakóházzal. Bezárkózott, talán védelmet kereső emberek lakják e tájat, gondolhatnánk, de a jelképrendszeren túl a múltmentés valósága tárul elénk a kapuk mögött.
Változatos ruhatárral kellett készülniük mindazoknak, akik részt vettek a szeptember első hetében megrendezett III. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokon. Az időjárással a nézőknek kellett számolniuk, a táncosoknak meg a rakott szoknyákkal.
Harmadik alkalommal szervezik meg a Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokat. A szeptember 4–6. között Várasfenesen, Köröstárkányban és Belényesben megtartandó szórványünnep részleteiről BORSI LÓRÁNT, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének társadalmi kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnöke tájékoztatott.
Február 1. és 8. között tartják Várasfenesen az ökumenikus imahetet a Krisztus-hívők egységéért. Ez a hét az élő víz forrásához vezeti mindazokat, akik az imahét nyolc napján templomainkban ezen alkalmakon hallgatják vagy hirdetik Isten igéjét.
Második alkalommal szervezik meg Bihar megyében a Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokat. A részleteket sajtótájékoztatón ismertette BORSI IMRE LÓRÁNT, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke és GRIM ANDRÁS szórványügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnök.
Tavaly ősszel futottam össze Várasfenesen HALÁSZ SÁNDORRAL, aki épp fafaragással volt elfoglalva. Megbeszéltük, hogy tavasszal újra találkozunk, és megmutatja, mit faragott. Többször találkoztunk, és sok mindenről beszélgettünk.
Dr. Kós Károly néprajzkutató az 1970-es években bejárta a Belényesi-medence magyar falvait, és nagyon szép, szakszerű leírást adott a köröstárkányi szárazkapuk bádogozott díszeiről (Dr. Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976). A csűrkapuk bemutatásával és díszeik leírásával foglalkozunk, ezt eddig még nem dolgozták fel.
Képzeletének világát veti papírra BÁLINT BEÁTA NOÉMI meseíró és mesekönyv-illusztrátor. Mentorának, igaz barátjának tartja Miklós János képzőművész-tanárt, aki felfedezte tehetségét, felkészítette az egyetemi felvételire, s akinek kérdéseire az alábbiakban válaszolt.
