Aki most Albison vagy Érbogyoszlóban jár, azonnal tapasztalhatja, hogy nagy munkában vannak. Gödrök, árkok, földhalmok az utcákon, munkagépek zaja űzi el a megszokott csendet. Ez azonban csöppet sem zavarja a helybelieket, mivel tudják, hogy mindez későbbi kényelmüket szolgálja. A község polgármesterét, KÓCZA ISTVÁNT kerestem fel tájékoztatásért.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lánglelkű küzdője, Irinyi József albisi szobra magas fák árnyékából emlékezteti az arra járókat, hogy családjára nemcsak az érmelléki szülőfalu lehet büszke, de a magyar nemzet is méltán tartja meg jó emlékezetében.
Nagy izgalommal, lelkesedéssel készültek az albisiak a május 27–28-án megrendezett Ér-kupa kézilabda-vetélkedőre.
Az Érmellék kiemelkedő sporteseményének számító Ér Kupa meccseit május utolsó előtti hétvégéjén rendezték meg Éradonyban. Az eddig 52 alkalmat megért kézilabdagálára a térség nyolc településéről érkeztek általános iskolák leány- és fiúcsapatai.
Bihar megye északnyugati részén, az Értől keletre fekszik az Érmellék két jelentős települése, Érbogyoszló és Albis, melyek 1950 óta közigazgatásilag egy községet képeznek, Érbogyoszló központtal. Vasúttól, fő közúttól mindkettő távol esett. Az elszigeteltség fékezte ugyan a gazdasági fejlődést, de segítette a helyi néphagyományok életben tartását.
Az Érmelléken egyre több település büszkélkedhet azzal, hogy kórusa, népdalköre vagy dalárdája van. A közigazgatásilag Érbogyoszlóhoz tartozó Albis sem akart kimaradni a sorból.
Március 8-án ünnepelte megalakulásának első évfordulóját az Albis–Bogyoszlói Ifjúsági Szövetség (ABISZ). Szombat délután az érbogyoszlói községháza gyűléstermében ünnepeltek a szervezet tagjai.
Az Albisi és Bogyoszlói Ifjúsági Szövetség (ABISZ) július 10-én papírgyűjtést szervezett a község mindkét településén.
Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett tábornokokra és Batthyány Lajos mártír miniszterelnökre emlékeztek szombat délelőtt Nagyszalontán a Kossuth-szobor tövében.
Ritka látványosság fogad az albisi Sárkány családban, formás vázák, haspók edények sorjáznak a polcokon. Csabának nem kell messzire menni a munkahelyére, nem zötykölődik villamoson, türelmetlen autósok nem tülkölnek rá minduntalan, hogy már jól felcukkolva kezdje a napot. Kitárja lakása ablakait, mélyet szippant a virágillatú tavaszban, amihez lombok alól kapja a trillát. Nyújtózkodni is marad ideje, nem kési le a vén „hatost”, hisz lakása alatti garázsszerű pincerészben alakította ki munkahelyét. Róla igazán el lehet mondani, hogy maga gyúrja a kenyerét, bár liszt helyett agyagból van a tészta.
