Az albisiak nemcsak az Irinyiekre lehetnek méltán büszkék, de református templomuk is a térség egyik ritkaságszámba menő műemlék épülete. Az istenháza a XIII. században épült, sajátossága a torony alatt lévő keresztboltíves szentély.
Szabó József diószegi születésű margittai neonatológus szakorvos, egyik kedvtelése a helytörténet, ilyen téren több levéltári kutatást is végzett, melyek egyik jelentős eredménye, hogy hiteles dokumentumokkal tudjuk immár igazolni: a Bihar megyei Albis a szülőhelye a gyufa feltalálójaként közismert Irinyi János vegyésznek, akárcsak az öccsének, Józsefnek, aki író, hírlapíró, ügyvéd volt, az ő javaslatára foglalták 12 pontba az 1848-as forradalom követeléseit. Alább a helytörténésznek az Irinyieket érintő kutatása krónikáját adjuk közre.
Szatmári Annamária tősgyökeres Margittai, ott érettségizett, majd a Temesvári Tudományegyetem matematika szakán diplomázott 1999-ben. Pedagógusi pályafutását Bályokon kezdte, ahol angol nyelvet is tanított, majd Albis és Székelyhíd után Érbogyoszlón állapodott meg. Címzetes tanár, és 2008-tól – a munkatársak ösztönzésének engedve – az igazgatói tisztséget is elvállalta.
Mikulás napján a helyi önkormányzat az idén is ajándékokkal kedveskedett az óvodás és az elemi iskolás gyerekeknek Albison és Érbogyoszlóban. Valamivel több mint 200 ajándékcsomaggal indult örömszerző körútjára a nagyszakállú, akinek segítője és kísérője Gáspár Gyula polgármester volt.
Érbogyoszlón már két éve elkészült a kézilabdapálya, a községhez tartozó albisi iskolában pedig az elmúlt héten adták át az aszfaltozott játékteret. Ezúttal mellőzték a protokolláris szokásokat, nem voltak ünnepi szónoklatok, a szalagvágás is elmaradt. Helyette stílusosan játékkal avatták fel az új létesítményt. A bogyoszlói községi focicsapat a megyei RMDSZ válogatottját, valamint a fülöpi (Magyarország) futballistákat látta vendégül.
Újraélesztett szokássá vált a falunapok megrendezése mellett a szüreti bálok, mulatságok megtartása is. E hagyományos ünnepség jobbára a fiatalok szórakoztatását szolgálja, ezért eléggé csodálkozva vettük hírét, hogy az albisi óvodások is megünneplik a szüretet.
Albison született, 1822-ben. Gyermekkora első éveit szülőfalujában töltötte, ahol apja, Irinyi János, a jeles mezőgazdász tevékenykedett. Jogásznak készült; akár édesapja és bátyja, a nagynevű vegyész, tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd a debreceni Református Kollégiumban folytatta.
A legtöbb forrás szerint 1817-ben született Nagylétán, a mai Létavértesen, a jeles mezőgazdász, id. Irinyi János első fiaként. Egyes szerzők szerint nem ott, hanem édesapja szülőhelyén, az ugyancsak a történelmi Biharhoz tartozó Zsákán, mások szerint viszont – akárcsak öccse, József – Albison látta meg a napvilágot a zajtalan gyufa feltalálójaként ismert vegyész.
