A magyarországi 1956-os forradalom szele érintette a Partiumot is. Az úgynevezett érmihályfalvi csoportot azonban a román államhatalmi szervek felszámolták, több tagját börtönbüntetéssel sújtották. Sass Kálmán református lelkészt halálra ítélték és kivégezték. A mártír tiszteletes büsztjét novemberben leplezték le az érmihályfalvi református templom kertjében.
A 500 éves reformáció megünneplését maradandó tartalommal igyekszik megtölteni a protestáns gyülekezetek java része. A nagykágyai közösség egy már meglévő Kálvin János-büsztöt emelt talapzatra.
A margittai műemlék református templom kertje Petőfi és Ady mellszobrának, világháborús emlékműnek, fala pedig emléktábláknak ad otthont. Október havában a reformáció 500. évfordulójának jegyében újabb emlékművet állítottak a templom bejáratának közelében.
A szőlészek, borászok, kádárok és kocsmárosok védőszentjének állítottak szobrot május utolsó csütörtökén Szentjobbon. Az eseményre egyházi és politikai személyiségek is ellátogattak, s eljöttek borosgazdák a közeli és távolabbi vidékekről.
KURUCZ IMRE mesterei Kirchmayer Károly szobrászművész és Kling György festőművész voltak. A berettyóújfalui szobrász, aki nekiindult a világnak, végül itt maradt „A Berettyó partján, a szennyvizes árok / partján, a holt csendben…” Pedig járt tanulmányúton Lengyelországban és Németországban.
Havazást sejtető, csípős hideg reggelre ébredtek az érköbölkútiak. Évszázados gesztenyefák levélszőnyeget terítettek a templomkert köré. Vörösesbarna mintázat alól zöld fűszálak „kardoskodtak”, libbenésnyi szellőcskék kergetőztek a torony körül a bim-bamok párnázta csendben. A ködpajzs a magasba illant, élesebben csengett a harangszó, szíveket érintve hangzott a „gyertek-gyertek” mennyei üzenete.
A népességfogyás régi átka az erdélyi magyarságnak is. E mélyülő problémáról tanácskoztak Érmihályfalván a múlt hónapban. Ekkor avatták fel a Hazaváró édesanya szobrát is.
Változatos ruhatárral kellett készülniük mindazoknak, akik részt vettek a szeptember első hetében megrendezett III. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napokon. Az időjárással a nézőknek kellett számolniuk, a táncosoknak meg a rakott szoknyákkal.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellszobrát avatták fel nemrégiben Érköbölkúton. Érdekesség, hogy az alkotás talapzata élő gesztenyefa.
Az ötletgazda, SZAKÁCS ZOLTÁN köröstárkányi református lelkész, MIKLÓ ERNŐ helyi RMDSZ-elnök, SZABÓ ÖDÖN parlamenti képviselő, az RDMSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke és BORSI LÓRÁNT, a Tulipán Kaláka Egyesület vezetője sajtótájékoztatón számolt be Bartók Béla mellszobrának elkészültéről. A szobrot haza is vitték Tárkányba.
