História

Értarcsán csatát nyertek a forradalmárok

Bár Romániában még nem munkaszüneti nap március 15., mégis, aki csak tehette a helybéliek közül, ott volt az értarcsai ünnepségen. Annál is inkább, mivel az idén csataimitációval emlékeztek az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra.

Felavatják a felújított nagyváradi Szacsvay-szobrot

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének kezdeményezésére közadakozásból gyűlt össze a pénz a 48-as mártír jegyző, Szacsvay Imre nagyváradi szobrának restaurálására. A tavaly elkezdett munka végeztével március 11-én, pénteken 17.30 órakor avatják újra a műalkotást.

Tallinnban rokonokkal találkoztam

„Beszélnünk kellene arról a felébredő nemzeti öntudatról, amely a finneket s az észteket is elfogta népi epikájuk, a Kalevala s a Kalevipoeg olvastán. Szólnunk kell a népköltési gyűjtéspolitika hatásáról a nemzeti öntudat kialakításában.” (Ortutay Gyula)

Gyékényszéktől a kommunizmusig

Az Érmellék megmentett patinás épületeinek sorában előkelő helyet foglal el az ottományi domboldalon magasodó kúria. A XVI. század vége felé emelt ingatlanban ma kiállítóház működik.

Bem hadnagya, Garibaldi őrnagya (1.)

Bihar vármegye báródsági kerületének szülötte, PAVEL PAPP DE POPA tábornok (Báródbeznye, 1827 – Chiavari, 1908) négy országot átfogó, rendhagyó katonai pályafutását az 55. bihari honvéd gyalogzászlóalj őrmestereként kezdte, az olasz hadsereg vezérkari tábornokaként fejezte be.

A görögkatolikus püspöki palota építése

Száztizenegy éve annak, hogy Nagyvárad központjában felépítették a görögkatolikus egyház ma is látható püspöki palotáját az előző, ugyanilyen rendeltetésű épület helyére. Az alábbiakban erre emlékezünk az előzmények felidézésével együtt.

Széchenyire emlékeztek Bihardiószegen

Díszes mundérban meneteltek Bihardiószeg utcáin a kackiás huszárok és a kuruc legények. A Debrecenből, Szentegyházáról, Szovátáról, Hegyközszentimréről és Szentjobbról érkezett vendégeket régi ismerősként köszöntötték a helybeli Gróf Széchenyi István Huszárszázad vitézei.

A falu, ahol másfél házra jut egy lakos

Gyanta a Fekete-Körös völgyének egyik legszebb faluja, 400 házát jelenleg 270-en lakják. A feljegyzések szerint 1880-ban 1661-en laktak itt, közülük 1221 magyar, 386 román – 1229 református, 396 ortodox. Az elmúlt 130 év alatti drasztikus népességfogyás kitűnt az 1992-es népszámláláskor is, akkor 441-en éltek itt, 373 magyar, 51 román – 325 református, 63 ortodox.

Oldalak