A gazdasági növekedésről, fejlődésről és ciklusokról

CSÁKI GYÖRGY, a Szacsvay Akadémia közgazdasági előadás-sorozatának koordinátora tartott előadást két héttel ezelőtt, múlt csütörtökön pedig ismét KERTÉSZ KRISZTIÁNNAL, az Általános Vállalkozási Főiskola oktatójával találkozhattak az érdeklődők.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A megjelenteket és a két vendégelőadót Szabó Ödön, a Szacsvay Akadémiát életre hívó Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte. Csáki György, aki többek között a budapesti Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi karának előadója, a gazdaság fejlődéséről, növekedéséről és ciklusairól beszélt.
Amióta Adam Smith skót filozófus megírta az1776-ban megjelent, A nemzetek gazdaságáról című munkáját, a közgazdászokat érdekli, mitől nő egy-egy nemzet gazdasága. A gazdasági növekedés a létrehozott/hozzáadott érték növekménye, és a GDP (General Domestic Product – bruttó hazai termék) növekedését jelenti. A gazdasági fejlődés szerkezeti átalakításokat is jelent, fejlődésről pedig akkor beszélhetünk, ha a változások egy előre tételezett társadalmi-gazdasági irányba mutatnak.
A gazdasági ciklusokról szólva Csáki György említette a 3-5 éves Kitchin-ciklust, a körülbelül 7 évig tartó Juglar-ciklust, a 15-25 év időtartamú Kuznets-ciklust és a 45-60 éves Kondratyev-ciklust, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokban másként mérik a gazdasági recessziót, mint Európában. Szó esett a Stiglitz-jelentésről is, melyet Nicolas Sarkozy francia elnök felkérésére Joseph Stiglitz, Amartya Sen és Jean-Paul Fitoussi készített el. Ebben a humán fejlettségi mutatót (Human Development Index, HDI – a jövedelem, a várható életkor és az iskolázottság eredménye) javasolják a gazdasági fejlődés egyik mutatójának.

Gazdasági egyensúly, infláció, munkanélküliség
Kertész Krisztián a makrogazdasági egyensúlyról, illetve a munkanélküliség és az infláció összefüggéseiről is beszélt immár második nagyváradi előadásában. Makrogazdasági egyensúlyról akkor beszélhetünk, mikor a gazdasági szereplők összességének nettó megtakarítása egyenlő a nemzetgazdasági beruházásokkal. Fontos tényező az is, hogy a növekedés hosszú távon is fenntartható legyen. Az egyensúlyi állapot termék-, pénz-, és tőkepiaci egyensúlyt jelent, de nem jár együtt a munkanélküliség és az infláció megszűnésével, fejtette ki az előadó.
Kertész Krisztián elmagyarázta a munkaerőpiac alapfogalmait, illetve a foglalkoztatottsági ráta statisztikai mérésének módszeréről is beszélt. A munkanélküliségi ráta az Európai Unióban 9,6 százalék volt 2011-ben, Magyarországon az átlagnál magasabb, 10,9 százalékos, Romániában alacsonyabb, 7,4 százalékos volt. Van egy úgynevezett természetes munkanélküliségi ráta, ami az EU-ban körülbelül 9 százalékos. Ez a frikciós – ami a munkahely elvesztése és egy új találása közti időeltérésből fakad –, a strukturális – a munkaerő-piaci kereslet és kínálat eltérése –, valamint a várakozási – a kínálat tartósan magasabb a keresletnél – munkanélküliségből áll össze.
Az előadó beszélt még a hatékonyságibér-elméletről, az infláció és munkanélküliség rövid és hosszú távú kölcsönhatását a Philips-görbével illusztrálta, majd befejezésül szót ejtett a dezinflációról, az áldozati rátáról és a jegybanki függetlenség fontosságáról is.