Jelmondata: „Számíthat rám”

PETŐ CSILLA RMDSZ-es parlamenti képviselő a 6. számú, délnyugat-bihari, Nagyszalonta környéki egyéni választókerületben indul újabb képviselői mandátumért.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Zilahon született, tanítóképző-zenei főiskolát végzett, majd pszichológiából és a nevelés menedzsmentjéből szerzett egyetemi diplomát, most a Nagyváradi Egyetem Társadalomtudomány–szociológia Karának végzős doktorandusa. Édesanya, nagymama, anyós. Románia parlamentjének RMDSZ-es képviselője, a tanügyi, ifjúsági és sport szakbizottság, továbbá a külföldön élő román közösségek szakbizottságának tagja, az esélyegyenlőségi bizottság titkára. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tagja, a Bihar Megyei Pedagógus-szövetség szervezési kérdésekkel foglalkozó tagja; az RMDSZ Bihar megyei oktatási ügyvezető alelnöke, a megyei választmány oktatási szakbizottságának elnöke, a Szövetségi Egyeztető Tanács titkára; volt nagyváradi önkormányzati képviselő. A Várad-rogériuszi Református Egyházközség presbitere, gondnoka; 2009-től a Nagyváradi Egyetem Pedagógia Tanszékén előadótanár.

– Miért tartja szükségesnek a térség parlamenti képviseletét?
– Amikor Nagyváradon 2008-ban megnyertem a mandátumot, felmerült annak a lehetősége, hogy lássam el Nagyszalonta és Tenke képviseletét is, mivel ez a magyarlakta kisrégió anélkül maradt. Nagy örömmel elvállaltam ezt a megbízatást, így három parlamenti irodám működött, működik: a nagyváradi, a nagyszalontai és a tenkei. Fontosnak tartottam az állandó kapcsolattartást a választókkal, a fogadóórákat, a rendezvényeken való részvételt, hogy ott legyek és minél több magyar emberrel, választóval találkozzam. Nagyszalontának és környékének nyolc éve, 2004 óta nincsen saját magyar képviselője, azóta mindig felvállalta valaki a képviseletet, és ez nem az igazi. Amikor a nagy közös kosárból a juttatásokat osztják, akkor minden képviselő és szenátor a saját kollégiumába viszi a támogatást. Jutott Szalontának és Tenkének is ebből a forrásból, de úgy érzem, hogy a környékbeli magyar falvak csak más forrásokra hagyatkozhattak, amelyeket például a megyei tanácsnál pályáztak meg.
– Mit tart a választókerületében élő magyar közösség legégetőbb gondjának?
– Szalontáról ki kell vinni a teherforgalmat, volt próbálkozás a szalontai körgyűrű megépítésére, mert nem bírja a város az óriási forgalmat, ami áthalad Arad felé. Letette az önkormányzat Nagyszalonta közművesítési programját a szakminisztériumba, választások után elsődleges lesz utánanézni, hogy mikor kapják meg ezt a pályázati pénzt. Az árpádiaknak és gyarakiaknak nagy szívfájdalmuk, hogy a két település közöti öt kilométeres út szinte járhatatlan, meg kell javíttatni. Remélem, rövid idő alatt sikerül kitenni azokat az útjelző táblákat, amelyek megmutatják, hogy Feketebátor község felé még vannak magyar falvak, ezeket most keresgélni kell. Láttam, hogy Árpdának nincsen ravatalozója, kiöntötték az alapot, és úgy maradt, ezt meg kell építeni. Bélfenyéren összedőlt a magyar óvoda épülete, és az elmúlt három évben sikerült olyan jelentős pénzforrásokat oda irányítanom, hogy abból felépült a háromtantermes magyar óvoda, most már csak be kell pucolni. Mezőbajon azt kérték tőlem, hogy templomfelújításra, parkosításra szerezzünk összegeket. Tenkén újabb pénzforrásokat kérnek a református templom felújítására, és természetesen felveszem a kapcsolatot a katolikus tisztelendővel is, hogy közösen beszéljünk arról, milyen támogatásra van szüksége. Már feltérképeztem a szükségleteket és a feladatokat.
– Miért menjenek el szavazni, és miért adják önre a voksukat a szavazókörzetükben lakó választópolgárok?
– Már rég ismerem a szalontai és környékbeli magyar közösséget, a tizenöt éves tanfelügyelői ténykedésem alatt számos olyan komoly oktatási problémát oldottunk meg, amit az emberek nem felejtettek el. Jelen voltam a különféle rendezvényeken, például az Arany János-szavalóversenyen vagy az Arany László-mesemondóversenyen, ahova több mint 15 éve visszajártok. Tenkén rendszeresen a meghív a lelkészházaspár a különböző kulturális rendezvényekre, Bélfenyéren minden alkalommal támogattam a gyermekotthon nyári táborait, ahol 80-100 gyerek üdül. Nagyon jól ismerem a térség gondjait, jó a kapcsolatom a szalontai polgármesterrel, Török Lászlóval, aki RMDSZ-elnök is és nagytiszteletű Mikló Ferenc esperes úrral, aki messzemenően támogatta a jelölésemet.
– Az elmúlt négy év eredményei közül melyek a legfontosabbak Önnek?
– A tanügyi bizottság tagjaként aktívan részt vettem az új tanügyi törvény megalkotásában, a bizottságon verekedtük át, hogy a történelmet és a földrajzot magyarul tanítsák. Kötő József és Farkas Anna képviselőtársaimmal hárman verekedtük ki, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megkapja az akkreditálást, ezek az úgynevezett lobbik felejthetetlenek maradnak. Az esélyegyenlőségi bizottságban az általam megfogalmazott törvénymódosítások belekerültek a családon belüli erőszak elleni törvénybe. Mi akadályoztuk meg kolléganőmmel, hogy a kétéves gyermeknevelési szabadságot levigyék egyévesre, vagy ott volt a Bihar megyei RMDSZ-szervezet javaslata, amit továbbvittünk, és megtörtént a fiskális amnesztia. Minket, RMDSZ-es képviselőket becsülnek a munkánkért, a szorgalmunkért, a jelenlétünkért. A másik komponense a képviselői munkámnak a területi tevékenység, az irodák működtetése. A négy év alatt irodáimban több mint 1200 ember fordult meg, 95-nél több fogadóórát tartottam, több mint 200 rendezvényen vettem részt, ahol találkozhattam a választókkal. Irodámnak 16 saját jótékonysági, egyházakkal közösen megszervezett rendezvénye volt. A honlapomat állandóan frissítjük, a Facebookon már több mint 4300-an jelezték, hogy ismernek és követik a munkám, irodám rajta van az összes digitális kelet-európai térképen. Bevezettük a jogi tanácsadást, a volt munkaszolgálatosoknak tartottunk tanácsadást, több mint 300 embert vett részt ezeken, volt pszichológiai, logopédiai, orvosi, kismamáknak és a sporttevékenységekről szóló tanácsadás, de emellett 81 diplomát honosítattam Bukarestben, és kárpótlási ügyekben is fordultak hozzám.
– Mivel folytatná képviselői munkáját?
– Ugyanebben a szellemben folytatnám, meggyőződésem, hogy akkor a leghatékonyabb egy képviselő, ha legalább két mandátumot szerez. Feltérképezem, hogy melyek az elindított törvénykezdeményezések és módosítások, mit kell folytatni, a területi munkát pedig ugyanúgy emberközelien, empatikusan szeretném végezni, mint eddig, hiszen jól esik, mikor azt hallom, hogy „Ha a mi Pető Csillánk elmegy Nagyszalontára, mi lesz?”. El fogok menni Nagyszalontára, ha a Jóisten megsegít, de ez nem jelenti azt, hogy itt hagyom a rogériusziakat és nagyváradiakat. Akik ismernek, tudják, hogy soha nem ígértem semmit, csak azt mondtam, ami a szlogenem is: „Számíthat rám”. Aki ismer, az tudja, hogy bármilyen körülmények között, jóban-rosszban számíthat rám.

Balogh Aletta