Szilveszter a My Fair Ladyvel

Zenés-táncos produkcióval köszöntötte a Szigligeti Színház az új esztendőt és a nézőket. A My Fair Lady című világhírű musicalt budapesti vendégművész, Réthly Attila rendezte.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Kedves hagyományt honosít meg a nagyváradi Szigligeti Színház: a székeken mézeskalács szív várja a nézőket, a szilveszteri előadás után pezsgőt szolgálnak fel, hogy a közönség és a művészek együtt köszöntsék az új évet. A nézőtéren szó szerint egy gombostűt sem lehet leejteni az óév utolsó óráiban, az állóhelyek is elkeltek. A váradiak körében divat a színházban búcsúztatni az esztendőt. A hölgyek közül többen kisestélyiben jelentek meg a pompás épületben.
A társulat Lerner–Loewe világszerte játszott musicalje, a My Fair Lady bemutatójával búcsúztatta 2012-t. Réthly Attila budapesti rendező új fordításban állította színpadra a virágáruslány történetét. Varró Dániel költő, dramaturg, műfordító szellemesen emelte be a flaszter beszédstílusát a fordításba. A My Fair Lady alapja G. B. Shaw Pygmalion című színműve, melynek zenés változatát a Broadway-n mutatták be az 50-es években. Ez került a filmvászonra és vált világhírűvé Audrey Hepburn és Rex Harrison főszereplésével.
Eliza, a virágárus lány (Vindis Andrea/Pitz Melinda) szép otthonról, jó ételekről és a szerelemről álmodozik. Önkéntelenül kihallgatja Higgins professzor (Kardos M. Róbert) és Pickering ezredes (Dobos Imre) beszélgetését, hogy az irodalmi nyelv ismeretével, a szép beszéddel hercegnőt faraghat a külvárosi lányból. Eliza elmegy megtanulni szépen beszélni a professzorhoz, aki kegyetlenül megdolgoztatja a lányt, de munkájukat siker koronázza: a nagykövet estélyén mindenki hercegnőnek véli a világárust. A szerelem is fellobban kettejük között, és a lány nemcsak beszélni tanult meg, de értékelni is önmagát, ezért új életet próbál kezdeni. Rájön, hogy már nem tartozik a külvárosi társasághoz. A professzor édesanyja (Kovács Enikő) fogadja be, ahol ismét találkozik a tanárral. A váradiak előadása meglepéssel is szolgál, de ezt nem célszerű elárulni. A történetben szerepel még Doolittle, a szemetes, Eliza apja (Hajdu Géza) és a Freddie nevű fiatalember (Varga Balázs), aki fülig beleszeret a dámává lett Elizába.
A rendező áthelyezte a történetet a XX. század elejéről a XXI. századba, s mintegy jelzi, hogy a megváltozott világban, az emberek, a viselkedésformák, az osztálykülönbségek, az erkölcsi normák változhatnak, de az érzelmek, a kapcsolatok maradnak a régiek. A rendező elképzelése közelebb áll az eredeti színdarabhoz, mint az amerikai musicalhez, de megőrzi a műfaj sajátosságait. A zene, a tánc, a színészek remek játéka feledteti, hogy nem olyan pompásak a díszletek, és a ruhák sem olyan elegánsak.

(simon)