Leonce és Léna a Művész moziban

Érdekes és modern előadásnak lehettek részesei azok, akik csütörtök este a nagyváradi Művész moziban megtekintették a színház Leonce és Léna című előadását, a Varadinum hét idejére szervezett miniévad keretében. Georg Büchner műve ezúttal mozgásszínházként került színpadra.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A színdarabot sikerrel játszotta ebben az évadban a Szigligeti Színház társulata, most ismét egyszeri alkalommal színre vitték. A mozi kamaraterme kicsinek bizonyult, olyan sok érdeklődő néző volt kíváncsi. Már a színpadkép is újdonságnak hatott: a háttérben fehér virágokkal sűrűn díszített függöny, fölötte emelvény, amelyen egy aranyszínű sapka volt látható és két rongybaba. Jobb és baloldalon négy-négy egyforma fenyőfa deszkákból készített doboz állt, melyek az előadás cselekményében hol ház, hol határ, hol menedékhely funkcióját látták el.

Az előadás elején kiderült, hogy a Popó birodalom királya, Péter (Kardos M. Róbert) mint rongybabákat irányítja, tornáztatja, táncoltatja alattvalóit. Mintha senkinek sem lenne szabad akarata, vagy senkinek sem szabad az akarata, csak a kissé együgyű és gyámoltalan királynak. A Popó-birodalom tagjai: Csatlós Lóránt, Kocsis Gyula, Tóth Albert Bálint, valamint a két vendégként közreműködő táncos: Győrffy Katalin és Kerekes Dalma jól vitték színre a parancsra mosolygó, parancsra kacagó, mindig igent, OK-t mutató, lájkoló bábnépet. Szotyori József az elnök szerepében a minta alattvaló, hű talpnyaló típusát mutatta sikerrel.

Egyedüli lázadók az unalom ellen Leonce, a király fia, a Popó-birodalom örököse (Varga Balázs) és barátja Valerio (Dimény Levente). Leonce ki akar lépni a zárt, üres világból, és Valerioval együtt a konformizmus helyett a szabadságot választja.

Jó lenne másnak lenni, legalább egy percre. De lehet-e másnak lenni? El tudunk-e menekülni a felelősség, a kiszabott út elől? Erre keresi a választ Leonce, aki menekül az elől is, hogy ráerőltessék a házasságot a Pipi-birodalom hercegnőjével, Lénával, akit addig nem is látott. Valerio bolondnak tartja azt az embert, aki dolgozik, neki tökéletesen megfelel az unalmas élet. De Leonce menni kíván.

Utazásuk során érkeznek meg a fehér maszkos, arctalan Pipi-birodalomba. Találkoznak Lénával (Ababi Csilla) és nevelőnőjével (Tóth Tünde), akik szintén menekülnek. Leonce csak most, a találkozás pillanatában érti meg azt, mit is jelent igazán a szerelem. Léna is idillszerűen, első látásra beleszeret a hercegbe. Megélik a felszabadulást.

A Popó-birodalomban Péter király eltervezte az esküvőt. Viszont nem tudni, hol a trónörökös és a választott hercegkisasszony. Valerio és a nevelőnő bukkan fel fehér álarcokban, és két bábut hoznak: egy fiú babát és egy lány babát. Valerio megannyi maszkot vesz le az arcáról, annyi arca lehet egy embernek, mutatja be, amennyit csak akar magának, hol ilyen, hol olyan, ahogy szerepünk kívánja, ám ő nem hajlandó arctalan gép lenni. A két gépi bábról megtudjuk: Leonce és Léna az, visszatérve a Popó-királyság udvarába, régi életükbe is visszatérnek. Már nem önmaguk többé. Olyanná válnak, amilyennek elvárják tőlük. Maszkot viselnek.

Megtartják az esküvőt. Mindenki felölti maszkját és „lájkol”, mert ebben a birodalomban csak ezt lehet.

Az előadás mozgásszínház hatását kelti, de filozofikus darab is. A zenei hatások Cári Tibor szerzeményei  szervesen illeszkednek a darab egészébe, ugyanúgy, mint Baczó Tünde rendező-koreográfus groteszk táncai. A hálás közönség hosszas tapssal jutalmazta a színészek játékát az előadás végén. Az estet Cári Tibor és barátai koncertje zárta a Queens Music Pubban a Teleki utcán, ahova mindenkit meghívtak.