Szalacs: cserkészeket és tájházat avattak

Kettős ünnepi alkalom vonzott vendégeket határon innen és túlról Szalacsra, ahol a múlt hét végén 38 új cserkész avatása után átadták a vidék építészeti értékeit őrző tájházat.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Meglepően sok illusztris vendég látogatott el Szalacsra, a cserkészavatóval egybekötött tájházátadására. A megyei tanács részéről Szabó Ödön volt jelen, míg az RMDSZ-t Derzsi Ákos parlamenti képviselő, valamint Dr. Földes Béla képviselte. Bereczki Ibolya, a magyarországi Tájházszövetség elnöke is rangos kísérettel érkezett, ott volt Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke, Jantyik Zsolt a hajdú-bihari önkormányzat kulturális bizottsága részéről, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről pedig az antropológiai tanszék vezetője, Pozsony Ferenc tett eleget a meghívásnak. Az Érmelléki Református Egyházmegyét Rákosi Jenő esperes képviselte. 

Napi egy jó cselekedet

Az Andrássy Ernő nevet viselő szalacsi cserkészcsapat ünnepélyes fogadalomtételére a falu központjában lévő világháborús emlékműnél került sor, ahol Porsztner Sarolta polgármester köszöntötte a megjelenteket. Duma Ferenc kanonok-plébános áldásmondása során említést tett a cserkészmozgalommal való több mint három évtizedes kapcsolatáról, amely egyaránt alkalmat ad Isten dicsőítésére és az emberek tiszteletére.
Szabó Zsolt beszolgáló református lelkipásztor Mózes könyvéből vett igeversek alapján a közömbösség veszélyeire figyelmeztetett, a „mit érdekel engem” napi szlogenné vált helytelen viszonyulásra. A cserkészek épp ezzel szállnak szembe, irgalmas szamaritánusként mindenkin segítenek – mondta a lelkipásztor. Borsi Imre Lóránt a Bihar megyei cserkészek szövetségi elnöke a hagyományos „Jó munkát” köszöntéssel kezdte mondandóját. Majd szólt a cserkészek történetéről, elmondta, hogy világszerte számuk meghaladja a negyvenmilliót, megyénkben pedig egy éve van képviseletük. A megyei elnök kérdésünkre elmondta, taglétszámuk már az idén meghaladja a 150-et, Szalacs mellett  Érsemjénben van már vidéki képviseletük, míg Paptamásiban, Telegden és Érkörtvélyesen most szerveződik cserkészcsapat.
Szabó Ödön megyei tanácsos kezdettől támogatója a cserkészeknek, a karakterfomálást jelölte meg a szervezet egyik fontos hozadékaként, amiért érdemes biztosítani a jövőben is a működésükhöz szükséges anyagi feltételeket. „A jövő sikereihez a magyarság egységére van szükség” – emlékeztetett Szabó.
Horváth Béla helyi vezető a szalacsi csoport megalakulásának történetéről beszélt, amelyet egy éves előkészítő munka előzött meg, melynek során heti rendszerességgel találkoztak a gyerekek. Ez idő alatt megismerték a cserkésztörvényeket, paragrafusokat, szem előtt tartva, hogy minden tagnak kötelessége naponta egy jó cselekedet véghezvinnie. A cserkészet három alappillérre épül: 1. Isten, 2. haza, őseink öröksége, 3. emberek szolgálata – mondta Horváth.
A cserkészinduló eléneklését, valamint a az őrsparancsnokok jelentéstételét  követően került sor a 38 jelölt felavatására, a megyei elnök maga adta át a jellegzetes cserkésznyakkendőt az új tagoknak. Az eseménysort szavalatok, cserkészdalok tették hangulatosabbá, a szép számú közönség végezetül közösen elénekelte a Himnuszt. 

Tájház a pincék között

Az ezer pince faluja, Szalacs mindmáig őrzi évszázados pinceutcáit, amely egyedivé teszi a települést a környéken. A különböző időszakok pinceépítészete jelentős értéket képvisel, ezek az építmények sajátos hangulatukkal kuriózumnak számítanak. A falu egyik dombra szökkenő, pincesűrűjében meghúzódó takaros parasztporta tájházzá minősítésére, avatására került sor múlt szombaton. A korabeli építészeti jegyeket megőrző ingatlan felújítása 2005-ben kezdődött el a Bihar megyei Turisztikai Társaság támogatásával, Kéri Gáspár irányítása alatt. A polgármesteri hivatal is magáénak érezte a tájház létrehozását, a házig vezető utat járhatóvá tették.
A parasztporta megtelt érdeklődőkkel, menyecskék palacsintával kínálgatták a gémeskút körül várakozó vendégeket, miközben pinceárnyékban, üstben rotyogott a bogrács. Begyújtottak ez alkalomra, tapasztott kémény eregette a füstöt, messze üzenve, hogy lakója van a háznak. Duma Ferenc kanonok-plébános szentelt vízzel hintette a portát és a jelenlévőket, majd Porsztner Sarolta polgármester méltatta Kéri Gáspár szorgalmát, elkötelezettségét, azét az emberét, aki az érmelléki tájházvédelem vezéralakjává vált az évek során. Az ünnepi hangulatteremtésbe a helyi Örökzöld Asszonykórus is besegített, sőt a szalacsi nótafa, a nyolcvanas évei közepén járó Kertész Viola néni is dalra fakadt, míg Gyenge János citerahúrt pengetett nagy hozzáértéssel.
A meghívottak szinte mindegyike mondott néhány méltató szót, a magyarországi Tájházszövetség elnöke, Bereczki Ibolya Ady közismert versét idézve feltette a kérdést, hogy napjainkban mennyire vagyunk képesek az óceántól visszatalálni az Érig, vagy egyáltalán van-e elég erőnk a helyben maradásra?
Mielőtt az avatószalagok átvágására sor került volna, a református egyház részéről Rákosi Jenő és Szabó Zsolt megáldotta a tájházat.
A megterített asztaloknál, a hűs lombok alatt még sokáig folyt a szó, a frissen lincselt, agyagszagú tornác illata az idősebbek emléktárházát felnyitotta: falusi nagymamák mályvás-muskátlis házacskája, homokkal szórt tisztaszoba hűse délibábként remegett a retinákon