Csendben meghúzódva Paptamási árnyékában

Nyüvedet hiába keresné az ember az országutak vagy a vasútvonalak mellett, nem találná. A mintegy 210 lakost számláló település néhány kilométerre fekszik a községközpont Paptamásitól, a Pelbárthidára vezető úton lehet megközelíteni.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A település a XIII. században Nyived néven szerepel a krónikákban, a XV. században a Hunyadiak és a Csákyak tulajdona volt. Az 1886-ban végzett népszámlálás szerint 559 lakosa volt, közülük 509 magyar, 467 református, 25 római katolikus. Az 1992-es népszámláláskor Nyüveden 234-en éltek, közülük 230 magyar, a reformátusok száma 212 volt. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint 232 lakosa volt a településnek, ebből 214 magyar, 18 román nemzetiségű, 184 református, 19 római katolikus, 13 ortodox, 8 baptista, 3 görög katolikus.
A szájhagyomány szerint Bocskai István, Erdély fejedelme az 1604. október 15-i álmosdi csata előtt Nyüveden ütötte fel fejedelmi sátrát. Többen ma is állítják, hogy az egykor a temetőben álló ősrégi tölgyfa abból az időből származott (a tölgyfát néhány évvel ezelőtt, mivel már veszélyessé vált, kivágták).
Csendes, szép, békés település Nyüved. Dél körül érkeztem; a falubejárattól a volt iskoláig gyalog mentem, az utcák néptelenek voltak. Hosszan elidőztem a nemrég felállított kopjafánál, amelyet a nyüvediek a magyarországi Nagyatád községtől kaptak ajándékba, és a megmaradás napján, május 18-án avatták fel. A mesterien megfaragott kopjafának mind a négy oldalán felirat van, a fő helyen található így szól: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha”.
A falu egyik legszebb, széles utcájában elhelyezett emlékoszlop körül kialakított parkocskában padok állnak. Kis pihenő után a templom felé vettem utamat. Az istenháza a falu főutcájának közepén helyezkedik el, két oldalán közlekedhetnek a járművek. Amikor a ’90-es évek elején itt jártam, a templomnak nem volt tornya, csak egy harangláb, ugyanis 1943-ban egy hatalmas szélvihar ledöntötte a tornyot, és csak 2008-ban építették újra. A kicsi templomkertben világháborús emlékmű áll, felróva rá a két világégésben elhunyt helybeliek neve.

Százhuszonhárom házszám
Szigeti Ferenc Ernő, a helyi református egyházközség parókus lelkésze igazi lokálpatriótaként beszél a településről. „Nyüved csendes falu, az itt élők nagyon szeretik ezt a helyet, szeretnek itt lakni. Nincs távol a megyeszékhelytől, de mégis falusi környezet, sok a zöldövezet, szép az egész. Közel folyik a Berettyó, már van egy halastó is, igaz, magánterület, de aki szeret horgászni, az ott is megteheti. Az ember itt a szó szoros értelmében otthon érzi magát, egyre több a fiatal, aki visszatér a városból, hazaköltözik, felújítja a szülői házat, esetleg újat épít. Ezek a fiatalok inkább vállalják, hogy naponta kocsival vagy vonattal ingázzanak a munkahelyükre – utóbbiaknak ráadásul el kell jutniuk Paptamásiba az állomásra. Mégis ezt az életformát választják, mintsem a magas költséggel járó városi életet” – hangzik el.
A tiszteletes arról is beszél, hogy a településen sajnos egyre több a lakatlan ház. „Mindig van Nyüveden eladó ház. A faluban 123 házszám van, ez mutatja legjobban, hogy ez egy kicsi falu” – mondja. Arról is kérdezem, hogy hol dolgoznak a munkaképes nyüvediek. „A gyárakba, építkezésekre ingázókon kívül van, aki itthon dolgozik, hiszen van egy mezőgazdasági vállalkozó, aki állást ad az itt élőknek. Egy tősgyökeres nyüvedi ember, 6-700 hektár földet művel meg, a terület egy része sajátja, a másik részét pedig a helybeli földtulajdonosok adják be hozzá megművelni, amiért ő haszonbért fizet. Az emberek ma már inkább csak a ház körül lévő földjüket művelik meg, a többit a mezőgazdasági társulásba adják be” – magyarázza a tiszteletes.

Reformátusok
A település református temploma 1808-ban épült, 2008-ban ünnepelték fennállásának 200. évfordulóját, és ekkorra elkészült az új torony is. Nagy álmuk valósult meg ezzel a helybelieknek, hiszen majdnem 60 évig csak egy harangláb állt a templom mellett. Ekkor avatták fel a templomkertben elhelyezett világháborús emlékművet, és ekkor volt lelkészváltás is, azóta szolgál Nyüveden Szigeti Ferenc Ernő. „Amióta itt vagyok, minden portán megfordultam, ismerem az embereknek nemcsak a jelenlegi életét, de a múltjukat is. Lelkipásztorként nagyon-nagyon beilleszkedtem az itteni életbe, ezért bár ürülnek a nagy gyülekeztek, és egyre többen megkeresnek, hogy vállaljak el más településen szolgálatot, nem tudom elképzelni azt a pillanatot, amikor én innen elmegyek.”
A református egyház felvállalta a helység kulturális életének irányítását is, minden karácsonykor, adventkor közművelődési eseményeket szerveznek. A megmaradás napját, vagyis a Nyüvedről elkerültek találkozóját is ők szervezték meg nagy sikerrel. „Ilyen nálunk még nem volt, hogy hazahívjuk az innen elszármazottakat. Kiosztottunk, szétküldtünk száz meghívót azoknak, akik itt születtek, de máshol élnek. Nagyon sokan eljöttek, nem fértünk be sem a templomba, sem a kultúrházba” – emlékezik a lelkipásztor.
Szigeti Ferenc Ernő arról is szólt, hogy már 2009-ben felvetődött, hogy Nyüveden is temetőkápolnát kellene építeni. Neki is fogtak, közmunkában kezdték el, majd holland segítséggel és a községi önkormányzat (a Paptamási Helyi Tanács) támogatásával el is készült. 2011. október 23-án adták át. A parókus lelkész hozzáteszi: „Karácsonykor volt egy éve, hogy megalakult a kis kórusunk, azóta jöttek is, meg mentek is belőle, de létezik. Húsz kottatartót vettem, ennyi tagja van a kórusnak. Amikor felállunk énekelni a templomban, néha megtörténik, hogy ugyanannyian vagy többen vagyunk a kórusban, mint ahányan hallgatják Isten igéjét. Voltunk már kórustalálkozón, most megint megyünk, de több helyen is felléptünk. Ez nem profi kórus, olyanok alkotják, akik életükben először vesznek részt ilyen tevékenységben” – zárta a tiszteletes.

Paptamásihoz tartoznak
Matyi Miklóssal, Paptamási község polgármesterével Nyüveden az egyházközség imatermében beszélgettünk: „Négy településnek – Paptamási, Kügypuszta, Nyüved és Pelbárthida –, az itt élőknek vagyok a polgármestere, ezért hangsúlyozom, hogy egyik falut sem szeretném úgy kiemelni, hogy előbbre való, mint a másik. Mégis el kell mondanom, hogy Nyüveden olyan közösség él, mely talán eltér egy kicsit a többitől, hiszen itt a fiatalok helyben maradnak, nem költöznek el. Azt is szeretném kiemelni, hogy itt még megmaradtak azok a régi szokások, hogy a munkálkodók segítik egymást, amolyan kalákamozgalom zajlik szinte állandóan. Az emberek összetartanak, itt nem várják, hogy mi csináljunk meg helyettük valamit, megteszik ők saját maguk anélkül, hogy valaki nógatná őket. Kijelenthetem, hogy mi is a falu mellé állunk, a település utcáit a közeljövőben teljesen leaszfaltozzuk az országúttól a parókiáig, a többi utca aszfaltozását két év alatt végezzük el” – mondta a községi elöljáró.

Deák F. József