Magyarország és Európa a Szacsvay Akadémián

November végén Bárdi Nándor történész Többség és kisebbség a XXI. század elején című előadásával zárult le a nagyváradi Szacsvay Akadémia 2014-es történelmi előadássorozata. A Kárpát-medence népei után 2015-ben Magyarország és Európa kapcsolatait elemzik.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Szabó Ödön, a történelmi előadássorozat ötletgazdája és szervezője ismertette a 2015-re vonatkozó tematikát és a programtervet. Mint az idén vagy a korábbi években is, a program összeállításában és az előadók kiválasztásában oroszlánrészt vállalt a Szacsvay Akadémia szakmai vezetője, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A nemcsak Nagyváradon, hanem a Kárpát-medencében is egyedülálló rendezvény sikeréből kiindulva, a váradi mintájára ebben az évben már Marosvásárhelyen is megtartották az értekezéseket a meghívott előadók, igaz, ott a Kós Károly Akadémia volt a fő szervező.
Amint a váradi évadzáró előadáson kiderült, a szervező grémium jövőre is rendkívül érdekes témát választott, s ezt 17 előadáson tárgyalják majd a szakmai elithez tartozó történészek. A Magyarország és Európa – Kényszerek és lehetőségek a magyar történelemben címet kapta a Szacsvay Akadémia következő történelmi modulja, s az alábbi program szerint zajlik majd.
Január 14., szerda – Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója: Bizánc és Róma között: a honfoglaló magyarok útkeresése; január 28. – Font Márta, Kelet-Európa történelmének kutatója, az MTA doktora: A keresztény magyar királyság megalapítása; február 11. – Zsoldos Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (MTA TTI) tudományos tanácsadója: Az Árpád-kori Magyar Királyság európai kapcsolatrendszere; február 25. – Csukovits Enikő, az MTA TTI tudományos főmunkatársa: Az Anjouk XIV. századi magyar birodalma és az európai politika; március 25. – Fodor Pál, az MTA TTI főigazgatója: Várnától Mohácsig: az Oszmán Birodalom felemelkedése és a Magyar Királyság bukása; április 8. – Oborni Teréz, az MTA TTI tudományos főmunkatársa és titkára: Kelet és Nyugat között: az Erdélyi Fejedelemség; április 22. – Pálffy Géza, az MTA TTI tudományos tanácsadója: Kelet és Nyugat között: a Magyar Királyság; Május 6. – Gebei Sándor, az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének tanszékvezető professzora: A török kiűzése és Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba; május 20. – Kalmár János egyetemi docens, az egri Eszterházy főiskola professzora: A felvilágosodás Európában és Magyarországon; szeptember 2. – Hermann Róbert, a történelemtudományok doktora, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora: A népek tavasza és a magyar reformkor; szeptember 16. – Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója: Nagyhatalmi politika és Kelet-Közép-Európa újjászervezésének alternatívái, 1848–1867; szeptember 30. – Ifj. Bertényi Iván, az MTA TTI tudományos főmunkatársa: Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikai törekvései, 1867–1914; október 14. – Pollmann Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa: Magyarország az I. világháborúban; október 28. – Romsics Ignác, az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas történész: A nagyhatalmak és a trianoni Magyarország, 1920–1947; november 11. – Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, az MTA doktora: Magyarország a „szovjet táborban”; november 25. – Medve-Bálint Gergő, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa: Magyarország az Európai Unióban.