Ignácz Rózsára és Mátyás királyra emlékeztek

Az Erdélyi Magyar Breviárium volt a főtéma a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok júliusi találkozóján. Az összejövetelen Ignácz Rózsa és Mátyás király életútját is ismertette Tóth L. Ágnes.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Az egybegyűlteket Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke üdvözölte a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban megtartott találkozón. A premontrei szokásokhoz híven Zilahi Bertalan felköszöntötte a júliusban születés-, illetve névnapjukat ünneplő diáktársakat. Ezután Makai Zoltán felolvasott egy-egy verset Mécs Lászlótól, Gittai Istvántól és Hunyadi Mátyástól.
Ezt követően Tóth L. Ágnes beszélt a Czirják Árpád pápai prelátus, nyugalmazott plébános által írt és szerkesztett Erdélyi Magyar Breviáriumról, egyúttal a szerző életútját is összefoglalta dióhéjban. Amint a kiadvány ajánló szövegében megfogalmazódik: „Ebben a könyvben van ború is, derű is, száraz kenyér és ízes mellévaló is, éppen úgy, mint a székely atyafi tarisznyájában.”
Czirják még az első kötet előszavában azt írta, hogy könyve nem imádságokat, hanem egészen más jellegű írásokat tartalmaz, a breviáriumhoz legfeljebb annyi a köze, hogy a közölt írások is naphoz kötöttek, s míg az imádkozó ember az istenszeretetre, e könyv olvasója – a szerző reménye szerint – Erdély szeretetére kap indítást.
Tóth L. Ágnes a Mátyás királyról és az Ignácz Rózsáról szóló fejezeteket olvasta föl. Czirják Árpád kötetében hangsúlyozta: ha a magyar történelemben voltak is Mátyás királynál kiemelkedőbb, az ország fejlődésére nagyobb befolyást gyakorló személyiségek, ő akkor is múltunk legsokoldalúbb egyénisége. Népszerűsége, kultusza emberi és uralkodói képességeinek sokszínűségével magyarázható. Corvin Mátyás volt a népmesék és mondák igazságos királya, ugyanakkor  tudomány- és művészetpártoló humanista, építő uralkodó, hódító hadvezér, a fekete sereg létrehozója, remek diplomata, Szent István örökségét óvó államférfi és hazafi.
Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító különös érzékenységgel írt a csángók sorsáról, erről tanúskodik például Született Moldovában című regénye. Mint elhangzott: „az együttérzés öröme és az együtt szenvedés keserűsége árad róluk írt műveiből.” Regényeire a drámai erő és szenvedélyesség jellemző.
A premontrei öregdiákok augusztusi találkozóján tovább foglalkoznak majd az Erdélyi Magyar Breviáriummal és annak szereplőivel.