Értelem és érzelem az öregdiákok találkozóján

Egy fizikai Nobel-díjas tudósról, egy íróról és egy írónőről hallhattak előadást a résztvevők a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének augusztusi találkozóján.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A résztvevőket Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke üdvözölte a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban megtartott rendezvényen. Az augusztusban születés-, illetve névnapjukat ünneplő öregdiáktársakat Zilahi Bertalan köszöntötte föl. Verseket ezúttal Hatfaludy Huba olvasott föl.
Az eseményen két egyesületi tag is tartott előadást. Először Barabás György ismertette Wigner P. Jenő (1902–1995) életútját, munkásságát. A tudós 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat. Budapesten született 1902. november 17-én, vegyészmérnöknek tanult a Budapesti Műegyetemen, tanulmányait Berlinben folytatta, ahol megismerkedett többek között Albert Einsteinnel és Max Panckkal. 1925-től másfél évig vegyészmérnökként dolgozott. 1927-ben és 1928-ban a Göttingeni Egyetemen volt tanársegéd David Hilbert mellett. 1928 őszén visszatért Berlinbe, ahol 1933-ig mint vendégprofesszor működött. 1933-ban, Hitler hatalomra jutásakor Amerikában telepedett le. 1942 tavaszától a Chicagói Egyetemen tevékenykedett, itt dolgozott kollégáival az úgynevezett Manhattan-terven. Az önfenntartó láncreakció 1942. december 2-i megvalósulása után előhúzott a sufniból egy üveg Chianti bort, amit erre az alkalomra vett hat hónappal azelőtt Princetonban, és ittak arra, hogy a magreakció az emberiség hasznára váljék. Tudták, hogy minden új találmány kétfélére alkalmas: nemcsak jóra, nemcsak rosszra, hanem mindkettőre. „Igen szép és jó az atomenergia. De ha összehasonlítjuk azzal, ahogy az első energiánkat nyertük az első gőzgéppel, annak a jelentősége sokkal nagyobb volt, mert 0-ról 1-re emelt valamit. Most talán 1-ről 5-re emelünk” – hangzott el Barabás György előadásában. Wigner P. Jenő az atombombával kapcsolatban kifejtette: „Nem az eszközt kell hibáztatni, hanem a felhasználót. És nem azt a tudóst, aki kifejlesztette az újfajta íjat, hanem azt, aki használja.” Wigner mondta azt is: „Az USA-ban eltöltött hatvan esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai.” Tudományos pályája során kimagasló eredményeket ért el atomfizikában, elméleti fizikában, kvantumkémiában, elméleti kémiában, szilárdtestfizikában, atommagfizikában, relativitáselméletben és az elemi részecskék elméletében. Jelentős szerepe volt a kvantummechanika szimmetriaelméletében és az atommag héjszerkezetének kutatásában. Wigner P. Jenő 1995. január 1-jén tüdőgyulladásban halt meg Princetonban.
Tóth L. Ágnes az Erdélyi Magyar Breviáriumból, dr. Czirják Árpád művéből olvasott föl. Először a nagyszalontai születésű íróról és publicistáról, Zilahy Lajosról hallhattak az érdeklődők. Zilahy hatni tudott az érzelmekre és az értelemre, vallotta: egyik nem mehet a másik rovására. A szó szentsége kapcsán elhangzott: a lélek teremtő, a szó teremtmény. Ezután Berde Mária író, költő, műfordító, tanár munkásságáról volt szó. Az írónő regényeiben sokat foglalkozott a férfi és nő közötti kapcsolattal, hűséggel és hűtlenséggel, a nő társadalmi kötöttségeivel. Ahányan vagyunk, annyifélék vagyunk. Szeretni csak szabadon lehet, elismerve a másik méltóságát, másságát. A nehézségek dacára a kiúttalanságból mégis van menekvés. Berde Mária legjobb versei a Seherezádé himnusza című kötetben találhatók. Ízelítőül egy verset fel is olvasott Tóth L. Ágnes.
Az előadások után Pásztai Ottó örömmel köszöntött az öregdiákok sorában egy új tagot, Kovács Károlyt. Megemlítette: a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete 1994-ben alakult. Sajnos azóta 130 öregdiáktársuk távozott az élők sorából. Az egyesület következő találkozója a hagyományokhoz híven a következő hónap első csütörtökén lesz megtartva a Szent László líceumban.

Tóth Hajnal