Székelyhídon uborkát termel az önkormányzat

Amikor szociális munkásokról szó esik, legtöbbször köztereken sepregető, szemetet eltakarító emberek képe ugrik be elsőre. Nem véletlenül, hisz az önkormányzatok a szociális juttatás fejében a foglalkoztatottakra leggyakrabban efféle feladatokat bíznak.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Azokon a településeken, ahol sok a segélyezett, a közterek tisztán tartására szánt munkaórák száma túlzottan nagy, vagyis nem megfelelő a munkaerő kihasználtsága. Székelyhíd önkormányzata épp ennek a „pocséklásnak” vetett véget. Profitorientáltan hasznosítják a szociálisan rászorulók munkaerejét. Ami ez esetben azt jelenti, hogy valamivel több mint egy hektáron intenzív uborkatermesztésbe fogtak.
A térségben egyedi próbálkozás már többek érdeklődését felkeltette, polgármesterek jöttek nézni, tanulmányozni a székelyhídi kezdeményezést, hogy kövessék a példát – meséli Szabó Csongor, akivel a helyszínen beszélgettünk. Szabó a polgármesteri hivatal kommunikációs tanácsadójaként nagyon jól tudhat valamit, ha az uborkatermesztés koordinációs teendőivel bízta meg a város első embere. Profilváltása okán először arra gondoltam, hogy a térségben szaktekintélynek számító édesapjától, Szabó Tibor agrármérnöktől ellesett szakmai tudása indokolta a kinevezését. Az érintett szerint viszont erről szó sincs, hisz magához az agronómiához nem sokat konyít, sokkal inkább a munkálatok egészére való rálátása, szervezői képessége miatt bízták rá a nem kis kockázattal járó feladatot.
A beruházás igen sokba került, elég a közel másfél ezer betonoszlopot említeni, amelynek darabját 28 lejért vásárolták. A huzalok, a tartóháló, a palánták, a csepegtetőrendszer, a táp- és permetszerek költségei mellett a két kút fúrása további kiadásokat generált. Tizenhat méter mélységben találtak vizet, s a hat köbméteres óránkénti hozammal elő tudják teremteni az igényelt vízmennyiséget. A szociális munkások jobbára a termést takarítják be, rajtuk kívül az önkormányzat hat embere is nap mint nap a telepen dolgozik. Őket is fizetni kell. Utóbbiak az öntözéssel, a vegyszeres kezeléssel, a termés szortírozásával vannak megbízva. Villanyáram nem lévén, az öntözőt és a szortírozó gépet egyelőre benzinmotor működteti. Ez a módszer mintegy huszonöt százalékkal kerül többe, mint ha áramot használnának. Szabó úgy véli, hogy következő lépésként be kell vezetni a villanyáramot a telephelyre, az megoldaná a terület éjszakai megvilágítását, biztonságosabb őrzését is.
A termés optimális betakarításához napi huszonöt személyre lenne szükség. Az előkalkulációk során úgy tűnt, ezzel nem lesz gond, hisz akkoriban kétszáznál több segélyezett család szerepelt a nyilvántartásban. Azoktól, akik adóhátralékot halmoztak fel, nem fizették ki a közüzemi számláikat, köztartozásuk van, megvonták a szociális juttatást. Így nyolcvan családra zsugorodott a munkára foghatók száma. Minden család három, négy vagy öt munkanapot köteles ledolgozni havonta. Ez kevés lesz a szezoncsúcs idején. Eddigi rekordjuk 2,5 tonna napi hozam volt, de kedvező feltételek mellett ennek a többszörösére számítanak. Az uborkaszedést pedig nem lehet elodázni, naponta végezni kell, hisz ha túl nagyra nő a savanyúságnak való, akkor eladhatatlanná válik.
A meleg időszak kedvezett a növénynek, a gombás megbetegedések nem jelentek meg, így kevesebbet kellett permetezni is. A hirtelen és nagyfokú hőingadozás „megfázást” okozhat, ilyenkor a növény „ledermed”, ami a terméshozam csökkenéséhez vezet. Az esős idő kimondottan káros az uborkára, olyankor szinte állandó a vegyszeres kezelés, a leszedett uborka is kevesebb. Ha nem gondozzák kellő alapossággal a növényt, napok alatt maradandó károsodást szenvedhet, ami jelentős bevételkiesést okoz. Az uborkára van kereslet, a felvásárlási ára is elfogadható. A székelyhídi önkormányzat telepéről egy itteni felvásárló révén Magyarországra kerül az áru.
Szabó Csongor a merev törvények káros hatásáról is szót ejt, ami történetesen még a munkájára is hatással van. Példaként először a betonoszlopok beszerzését említi. Magyarországról negyven százalékkal olcsóbban vásárolhatták volna meg, de a román törvények nem teszik lehetővé az önkormányzatoknak, hogy külföldről szerezzenek be árut. Egyre több munkásra lenne szükség a telepen, a hivatal akár napszámosokkal is dolgoztatna, de ezt szintén nem teheti meg a helyhatóság. A szociális segélyből élők közül többen is dolgoznának a kötelező óraszám felett, de ebben az esetben is működik a bumeráng-effektus: aki munkát vállal, attól megvonják a szociális juttatást.