A mézeskalács nem cukrászsütemény

Amikor gasztronómiai ingerek és a látvány szépsége egyszerre ostromolják az emberfiát, gyakrabban hajlik a remélt ízek élvezete felé, mintsem a képi gyönyör hódításának engedne. A kevés kivétel közé sorolható a mívesen kivitelezett mézeskalács. Az érmihályfalvi JAKÓ JOLÁN elismert mestere ennek.

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Nézni, csodálni a látnivalót, érinteni sem merni, csak tekintettel cirógatni, ahogyan a tárgyiasult, letisztult művészeti alkotást. Közelebb hajolva hozzá mézédes gabonaillat tágítja a vizuális élményt életigenléssé. Így érthető meg, hogy már Püthagorasz sem átallott állatalakzatú mézes figurákat áldozni az isteneknek. Magyarországon a középkortól vált széles körben ismertté a mézeskalács, a XVII. század elején már mézeskalácsos céhek alakultak. Fennmaradt egy 1713-ban keltezett irat a debreceni mézeskalács-készítők szabályzatáról.
A cívisváros nemcsak évszázadokkal ezelőtt számított a mézeskalács-készítés központjának, hanem manapság is annak tekintik. Ahhoz, hogy e foglalatosságnak magas szintű művelője legyen az Érmelléken is, épp a debreceni népművész mester, Radics László is kellett. Hisz Jakó Jolán az ő nyomdokain járva röppentette messze lakóhelye, Érmihályfalva hírnevét. Az érkeserűi születésű óvónő a homokvilágban végzi nevelői, oktatói munkáját, emellett tökélyre vitt kézügyességgel párosult szakmai ismerettel, kreatív képességgel megáldottan teremti a szépet. S ezzel egyben nemzeti hagyományainkat is ápolja, mindennapjainkba ötvözi.
Jakó Jolán egy éven át tanulta a mézeskalács-készítés fortélyait a Kallós Zoltán munkásságának köszönhetően ismertté vált Válaszúton. A budapesti Hagyományok Háza által támogatott, pedagógusok számára meghirdetett képzésen 2010-ben vette át oklevelét, amelynek tanúsága szerint kismesterségek oktatójává avanzsált. Az ottani képzésen tapasztaltakról elmeséli, hogy a gyöngyfűzés is kedvenc foglalatosságai közé tartozott, ahogyan a tojásírás is. Érmellékiként elkötelezhette volna magát a nád és a gyékény szelídítése mellett is akár, de mégsem így történt. Tudását tökéletesítendő, szakmai továbbképzésen is részt vett a magyarországi Keszthely mellett élő Vargáné Orbán Anikó műhelyében.
Miközben a recept felől érdeklődöm, háziasszonyom a sütőre is odapillant, épp karácsonyfadíszek készülnek. Kérdésemre, hogy nem korai-e még a téli ünnepre való készülődés, egyértelmű választ kapok: nem. A magyarázat sem marad el: a mézeskalács nem cukrászsütemény, így ő is elsősorban ajándéknak és dísztárgynak szánja. Ettől függetlenül még hónapok múltával is ehető.
A mézeskalács fő alapanyaga a liszt, a méz és a tojás. Az arányokat, a fűszerezést hosszú évek tapasztalata alapján mindenki maga alakítja ki. A dolognak ez a része már „titkosított”, éppen ez teszi egyedivé a „készterméket”. A tésztát kigyúrása után két napig állni hagyják, majd következnek a további munkafolyamatok. A forma kialakítása történhet kézzel vagy fémszaggatóval, illetve ütőfás módszerrel. Ez utóbbi abból áll, hogy a forma negatívját fába faragják, majd a formát teletömködik a tészta masszájával, hogy felvegye a kívánt alakzatot. Minden munkafázis külön szárítást igényel, így az alapozásul szolgáló cukormáznak vagy sütőfestéknek, illetve a rá kerülő különböző színű mintázatoknak is meg kell száradniuk. Ezért nehéz megállapítani, mennyi időbe telik egy-egy mívesebb munka elkészítése. Vendéglátómmal kiegyezünk abban, hogy időigényes az értékes darabok előállítása.
Az évtizedek során sokat változtak a megformált alakzatok, ahogyan a tésztára felvitt mintázat is. A hagyományos huszár, kard, ló, tükrös motívumok, valamint a „nyakláncok” mellett megjelentek a dobozkák, tányérok, címeres tárgyak, amelyekre varrottasok díszítőelemeit vagy csipkemintákat visznek fel – okosít a mester.
Miközben a sütőből kikerülnek a szépre sikeredett termékek, a tojásfestő tudománnyal is ismerkedem. A tojás két végére, az eltarthatóság végett, apró lyukat fúrnak, s ezen keresztül a tartalmát kifújják. Laikusként azt gondolom, hogy először egységes színt adnak a tojásnak, arra festik fel a díszítést. De nem így van. Először a forró viaszt tartalmazó írókával felrajzolják a mintát, majd a viasz megszilárdulása után jöhet a festés. A viasz meggátolja a festék megtapadását a tojáshéjon, így a forró festékben leolvadó viasz helyén a felrajzolt minta jól látható, sértetlen marad. A tojásminták egyben üzenethordozó szerepet is betöltöttek, így kommunikáltak az eladósorban lévő lányok a legényekkel – említi meg a szakember.
A szép alkotások iránt növekvő érdeklődés tapasztalható. Többnyire nagyobb rendezvényeken keresettek, de célirányos megrendelések is érkeznek: különböző eseményekre, alkalmakra rendelnek Jakó Jolántól mézeskalácsot.
Az óvónő nagyon fontosnak tartja a népi mesterségek minél szélesebb körben való megismertetését, megszerettetését. Ennek érdekében hiánypótló foglalkozásként a tanítványai szüleit is bevonja például a tojásdíszítésbe. Az óvodás gyerekekkel közösen készítenek mézeskalácsot, gyúrják, formázzák, lapítják a tésztát. Együtt örülnek, és az óvó néni is boldog, látva a lelkes kicsinyeket, mert minden alkotásba belegyúrják nagyanyáik könnyét, örömét. Ők is részeseivé válnak a közösségi tudás átöröklésének, habár még nincsenek ennek tudatában.