Szilágyi Aladár

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

Paskó Kristóf, a krónikás, emlékíró diplomata

Érmellék szülötte két évtizedig szolgálta Erdély fejedelmeit a Várad eleste utáni igen válságos időszakban. Ellentmondásos politikai pályát járt be, fejedelmi követként – önhibáján kívül – ritkán aratott diplomáciai babérokat. Fennmaradt levelezése, verses krónikája és emlékirata a kor forrásértékű dokumentumai.

Örvéndi Molnár Ferenc lelkész, iskolamester, poéta

A Sebes-Körös menti Örvénd szülötte sem egyházi íróként, sem rímfaragóként nem tartozott a XVII. század jeles szerzői közé. Érdekes pályakezdése, illetve egyetlen fennmaradt műve mégis arra érdemesíti, hogy alakját kiemeljük a feledés homályából.

Mezey Lajos festőművész, fotográfus (2.)

A XIX. századi Nagyvárad polgárságának sokoldalú, színes egyénisége volt. Fordulatokban gazdag élete során főleg piktorként, fényképészként és tanárként tevékenykedett, de a közéletben, a kórusmozgalomban, a sajtó és a színház világában is eredményesen forgolódott.

Mezey Lajos festőművész, fotográfus (1.)

A XIX. századi Nagyvárad polgárságának sokoldalú, színes egyénisége volt. Fordulatokban gazdag élete során főleg piktorként, fényképészként és tanárként tevékenykedett, de a közéletben, a kórusmozgalomban, a sajtó és a színház világában is eredményesen forgolódott.

Szentmihályiné Szabó Mária, a református írónő

Nem véletlenül került címünkbe a „református” jelző, ugyanis az Érmellék szülöttének irodalmi munkássága – akár unokahúga, Szabó Magda életműve – ezer szállal kötődik a kálvinista hithez. A múlt század első felének volt egyik legolvasottabb szerzője.

„Jött egy hangász a kocsmába”

A Fekete-Körös felső folyásának Árpád-kori megülésű falvai közül talán a színmagyarnak mondható Köröstárkány büszkélkedhet a legtöbb hagyománnyal, a leggazdagabb néprajzi örökséggel. A falura a folklorista Györffy István éppúgy felfigyelt, mint a Belényesi-medencében népdalokat gyűjtő Bartók Béla. A tárkányiak előbb Budapesten, majd Nagyváradon mutatkoztak be, nem kis sikerrel.

Építészetünk fáradhatatlan kutatója

Ha valaha felállítanák Nagyvárad legjelesebb szülötteinek panteonját, a nyilas terror áldozataként tragikusan fiatalon elhunyt, képzőművésznek indult, művészettörténészként szellemi életünk kiválóságai közé emelkedett BIRÓ JÓZSEF megérdemelné, hogy alakját az emlékhely élvonalában örökítsék meg.

A Szigligeti Társaság első elnöke

RÁDL ÖDÖN jogász, író, a védőügyvédként, tanulmányszerzőként, a közélet animátoraként is jeleskedő, konzervatív beállítottságú férfiú legnagyobb érdeme: egyik alapítója volt a Nagyvárad kulturális életét évtizedeken át befolyásoló, a város művelődési intézményeit, íróit, költőit – még Ady Endrét is! – támogató, Szigligeti nevét viselő egyesületnek.

Antal Sándor, az első Holnap antológia szerkesztője

Legnagyobb irodalomtörténeti jelentőségű tette minden kétséget kizáróan a holnaposok első versgyűjteményének összeállítása volt, A Holnap Társaság létrejöttében is fontos szerepet vállalt. Újságíróként, irodalmárként és képzőművészként is megérdemli, hogy a nevét ne borítsa a feledés homálya.

A magyar sorskérdések kutatója

Ha egyszer elkészül az az „arany könyv”, mindközönségesen: lexikon, amelyik számba veszi, hogy ki mindenkit adott Nagyvárad a magyar tudományosságnak, a könyv megíróinak BENDA KÁLMÁN történettudós számára jelentős spáciumot kell szentelniük.

Oldalak