Szilágyi Aladár

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A Palotai lányok: Boris és Erzsi

Bár csupán gyermekkorukat és kora ifjúságukat töltötték Nagyváradon, irodalmi-művészeti sikereik alapján megérdemlik, hogy a város szülötteiként számon tartsuk őket. Boris főleg regények, novellák és filmforgatókönyvek írójaként volt népszerű, Erzsi pedig – bár az ő nevéhez is szerzőként, illetve műfordítóként több kötet fűződik – elsősorban előadóművészként jeleskedett.

Az Osvát fivérek, az irodalmi élet jelesei (2.)

Ritkán fordul elő, hogy ugyanabból a családból két olyan férfiú származzon, aki a maga területén – a lapindításban, a literatúra szervezésében, a kultúra animátoraként – annyira jelentős hatáskört vállaljon, mint OSVÁT ERNŐ és OSVÁT KÁLMÁN. Az előbbi Budapesten, az utóbbi főleg Marosvásárhelyen töltötte be ezt a fontos szerepkört.

Az Osvát fivérek, az irodalmi élet jelesei (1.)

Ritkán fordul elő, hogy ugyanabból a családból két olyan férfiú származzon, aki a maga területén, a lapindításban, a literatúra szervezésében, a kultúra animátoraként annyira jelentős hatáskört vállaljon, mint OSVÁT ERNŐ és OSVÁT KÁLMÁN. Az előbbi Budapesten, az utóbbi főleg Marosvásárhelyen töltötte be ezt a fontos szerepkört.

A magyar bányászat korszerűsítője

PÉCH ANTAL akadémikus a műszaki tudományok terén jeleskedő XIX. századi mérnöktársadalom kiváló képviselője volt. A bányászat, a kohászat úttörője a magyar szaknyelv létrehozójaként és az ágazat történetének kutatójaként is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Várad méltatlanul elfeledett lánya (2.)

Folytatjuk az 1868-ban Nagyváradon született RITOÓK EMMA írónő, pszichológiai tanulmányszerző és esztéta pályájának ismertetését. Az első világháború alatt, a két világégés között világszemlélete többször változott ugyan, de erkölcsi tartása nem. Legendás szalonja az irodalmi nagyságok kedvelt találkozóhelye volt.

Várad méltatlanul elfeledett lánya (1.)

A felsorolás korántsem teljes: RITOÓK EMMA regényíró, műfordító, esztéta, pszichológus, tanulmányszerző. A „boldog békeidők”, majd a két világháború közötti időszak kulturális nagyasszonya megérdemelné, hogy az utókor több figyelmet szenteljen érdemeinek. Szilágyi Aladár összeállítása.

Jókedvű egyházunk legyen

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége tanácskozásra hívta a Partium magyar önkormányzati elöljáróit és bukaresti parlamenti képviselőit. Sokatmondó tény, hogy több polgármester a helybeli lelkipásztor kíséretében érkezett a találkozóra. CSŰRY ISTVÁN püspök, a KREK főpásztora nyilatkozott az értekezleten elhangzottakról.

Várad felségárulásért halálra ítélt főpásztora

Folytatjuk Biharország jeles személyiségeit bemutató sorozatunkat. Ez alkalommal a magyar katolikusság, az 1848–49-es szabadságharc egyik emblematikus alakjának, báró BÉMER LÁSZLÓ püspöknek az életét idézzük fel.

Milánótól Csokalyig - Egy érmelléki huszártiszt két élete

DARVAI DARVAY DÁNIEL, Darvay Károly nagybirtokos és Fényes Zsuzsanna fia 1798-ban született a Székelyhíd melletti Csokalyon. Ígéretes pályafutását a híres-neves Radetzky-huszárezred hadnagyaként kezdte. Romantikus regénybe illő katonai karrierjét Móricz Pál Régi magyar élet című, 1913-as kiadású kötete alapján Szilágyi Aladár idézi fel (korabeli helyesírással).

Ábrányi Kornél - Egy zsandáros hangverseny

Ábrányi Kornél (1822–1903) zenei író, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. 1834-ben Nagyváradon ismerkedett meg Erkel Ferenccel. Az ő hatására választotta a zenei pályát. Első szerzeménye 1841-ben jelent meg, 1842-ben zongoristaként is debütált Nagyváradon. 1843-ban külföldre ment tanulni. Münchenben ismerkedett meg Liszt Ferenccel, akinek odaadó barátja lett. Párizsban Chopintől vett zongoraórákat. A szabadságharcban nemzetőrként harcolt. Emlékirataiból SZILÁGYI ALADÁR válogatását közöljük, betűhíven.

Oldalak