Szilágyi Aladár

jordancheap4sale jordancheap4sale.com
growsunlight growsunlight.com

A váradi békekötésről

BESSENYEI JÓZSEF történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az egri Eszterházy Károly Főiskola Középkori és Újkori Magyar Történelem Tanszékének tanára is előadást tartott Nagyváradon a Szacsvay Akadémián. A Mohács utáni évtizedek kutatójával Szilágyi Aladár beszélgetett.

A magyar szó tudós mestere (2.) Horváth János irodalomtörténész

Pályája első felében Horváth rendkívül tevékeny volt. 1922-től Thienemann Tivadarral a Minerva című szellemtörténeti irányultságú lapot, 1923-tól 1926-ig Tormay Cécile irodalmi és tudományos folyóirata, a Napkelet kritikai rovatát szerkesztette. 1923 és 1948 között az egyetem nyilvános rendes tanáraként irodalomtörténetet oktatott.

Vitéz János és a Hunyadiak

A Szacsvay Akadémia magyarságtörténeti kurzusának negyedik előadója, PÁLOSFALVI TAMÁS történész, a Történettudományi Intézet munkatársa a magyar késő középkor búvára, elsősorban a vegyes házi királyok és a Hunyadiak korának politika- és hadtörténeti kutatójaként jeleskedik. A nagy személyiségek körül kialakult legendák oszlatójaként – érdemeik mellett – kudarcaikat, tévedéseiket is igyekszik feltárni.

A magyar szó tudós mestere (1.) - Horváth János irodalomtörténész

1878. június 24.-én született Margittán református értelmiségi családban. Elemi iskolába otthon, reáliskolába Debrecenben és Körmöcbányán járt. Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte 1897 és 1901 között. Harmadéves korától az Eötvös József Collegium tagja, 1901–1902 folyamán a párizsi École Normale Supérieure hallgatója volt.

Kisbolygók, üstökösök felfedezője

Kulin György csillagász 1905-ben született Nagyszalontán, abban a városban, amelyik oly sok jeles férfiút adott a magyar irodalomnak és tudománynak. Kulin Vilmos és Tóth Julianna negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot, középiskolai tanulmányait szülővárosa főgimnáziumában végezte, 1922-ben érettségizett, Budapestre ment tanulni közgazdásznak.

Azok a csúnya magyar zarándokok

I. Károly és Nagy Lajos alakját idézte meg a Szacsvay Akadémia Történelem és személyiségek című előadássorozatának második előadója, CSUKOVITS ENIKŐ. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója egyebek mellett a középkori írástudókra és zarándokokra vonatkozó kutatásairól nyilatkozott lapunknak.

A kilencedik aradi vértanú (2.) Nagysándor József honvédtábornok

Huszárként nagyon bátor katona volt, a lovasrohamok hőse, de hadtestparancsnokként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Republikánus volt – egyedül a tábornokok közül, ezt fejezte ki a zubbonyára kihajtott fehér inggallérral is. Egyedül az ő hadteste használta jelvényként a Kossuth-címert.

A kilencedik aradi vértanú – Nagysándor József honvédtábornok (1.)

A Nagyvárad-olaszi Római Katolikus Plébánia irattárában őrzött anyakönyvek tanúsága szerint 1803. október 17-én született Sándor József néven, szülei Sándor József és Tatzel Jozefa. Összesen nyolcan voltak testvérek, Józsefen kívül csak ketten érték meg a felnőttkort. A Sándor családnév Nagy-Sándorra történő megváltoztatására valamikor 1816 előtt került sor, ennek pontos oka nem derült ki a mai napig.

Kihívások a középkorból

Megkezdődött a Szacsvay Akadémia 2012-es Történelem és személyiségek sorozata. Az első előadóval, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének tanszékvezetőjével, KOSZTA LÁSZLÓ egyetemi docenssel Szilágyi Aladár beszélgetett.

Dél-Bihar eltévelyedett fia (2.) Erdélyi József költő

Erdélyi József személyes tragédiája, hogy a társadalmi igazságszolgáltatás szép szándéka költészetében jobboldali eszmékkel párosult. Politikai úttévesztése a harmincas évek második felében általános szellemi válságot tükrözött.

Oldalak